Dirty Cash

오랜만이에요~~~

[A poszt jórészét tegnap fogalmaztam meg és nem volt kedvem átírni benne minden "ma"-t "tegnap"-ra, de igazából tegnap volt]

Akkor kezdjük is egyből a rossz hírrel, ami miatt nem volt kedvem hétfőn írni:
Történt ugyanis, hogy a tavasszal ugyebár hivatalosan is jelentkezni kellett a minor szakra. Jelentkeztem is és tök nyugodt voltam, hogy ugyan nem voltak a második félévben olyan jók a jegyeim, mint az elsőben, de azért még így is egész jók, szóval tuti bekerülök a csoportba. Meg nem is volt akkora túljelentkezés, mert az év elejéhez képest azért eléggé megfogyatkoztunk.
Ennek ellenére nemrég megkaptam az értesítést, hogy nem fértem be a szakra.

Hát hat nem mondjam, hogy ez mennyire érintett érzékenyen.

Főleg azok után, hogy jó ideje erősen gondolkozom, hogy megcseréljem a minor és a major szakomat.
El is tartott egy darabig, míg józan ésszel végiggondoltam a dolgot és rá tudtam venni magam, hogy írjak a mi drága Dr. Csoma Mózesünknek, hogy most akkor mi a teendő és, hogy legyen már kedves elárulni, hogy miért nem kerültem be.

Ahogy az várható volt ettől a cukorbogár embertől, még aznap válaszolt és megírta, hogy a felvétel a jelentkezés leadásának gyorsaságától függött (!)

De azt is írta, hogy keressem meg szeptemberben és beszélünk a dologról. Kis édibogyó! XD
Már hangoztattam pár embernek, hogy ezek után szeptember elsején, 0:01-kor én becsöngetek hozzá, hogy akkor beszélgessünk ;)

De a lényeg, hogy nem reménytelen a helyzet, ráadásul, ha őrt állítanának a terem ajtaja elé, akkor sem tudnák megakadályozni, hogy bemenjek a koreai órákra ;) Mert bármennyit is panaszkodom, hogy nehéz meg hülye időpontban vannak az órák (mert szinte biztos vagyok benne, hogy idén is abban lesznek), azért az is tény, hogy már egy év után tudom felirat nélkül nézni showműsorokat, interjúkat, el tudok olvasni híreket, tweeteket és a nagy részüket még értem is ;D

Ezek után gondoltam, hogy kedden, ha időben végzek a melóval, akkor írok. Na, meg ahogy én azt elképzeltem!

Tudni kell, hogy előző vasárnap 3 ember döntött úgy, hogy csak úgy simán nem jön be dolgozni. 3 meg eleve szabadnapos volt. A hotel meg tele vendégekkel. A manager viszont már visszament Glasgowba és csak kedden jött vissza Paola, aki az első héten is volt. A két supervisort pedig, úgy tűnt, nagyon nem érdekli, hogy mi lesz annak a 3 embernek a szobáival. Én már lélekben felkészültem, hogy a 10 alapból kiadott szobám mellé még megkapok vagy 5-öt, de végül egyet se írtak fel a papíromra. Ráadásul egész nap vígan elcsevegve ellenőrizgettek minket.

Ezek után örültem, hogy hétfőn szabad voltam, mert gondoltam, hogy akkor fogják majd behozni a lemaradást. Így is lett. Volt, aki este kilenckor ment el a housekeeperek közül. De másnapra is maradt még épp elég tennivaló. Én este nyolckor írtam alá a jelenléti ívet.

Azóta szerencsére jobb lett a helyzet. A baj csak az, hogy most Paola mindig magánál tartja ezt a bizonyos papírt, így, ha az ember végzett, mindig meg kell őt keresnie, hogy elengedje. Ezzel csak az a baj, hogy ő egész nap rohangál össze-vissza és így a 6 emelet bármelyikén lehet.

 Jó példa erre, hogy tegnap én már fél ötkor végeztem. (Igazából kicsit előbb, de gondoltam lelassítok, hogy meglegyen a 8 óra) Egész hamar sikerült ráakadnom Paola-ra, aki viszont még egy szobát gyorsan rám osztott a földszinten. De egész tiszta volt, gyorsan összerámoltam. Utána viszont vagy fél órát ácsorogtunk a többi lánnyal az irodában, míg végre alá tudtunk írni. És nem az, kifizetik nekünk ezt az időt, az rendben van, de akkor is lenne jobb dolgom.

Ennél már csak az volt viccesebb, mikor szerdán 3 órán keresztül vártunk a tiszta ágyneműre, hogy befejezhessük a szobákat, mert a felükbe nem jutott lepedő meg paplanhuzat X/ Ugyanis a supervisorok elszabták a rendeléseket. És ismételten: kifizetik azt a 3 órát, de így aztán megint este nyolcig bent kellett maradni.
Bár, egyébként, abban a három órában legalább kicsit ismerkedtünk egymással az étkezőben. Én pölö tök jól eldumáltam az egyik lengyel sráccal, Karollal, akivel egy emeleten dolgoztunk aznap és akit nagyon érdekelt egynéhány magyar kifejezés. Értelmes gyerek amúgy, csak néha hajlamos ellinkeskedni a munkát. De társaságnak mindenképp előnyös.
Az is kiderült, hogy Hania is nagy rajongója a True Blood-nak, mint én. Ráadásul még a kedvenc szereplőnk is ugyanaz.

Azt is mondta, hogy, ha a sorozat már lassan nézhetetlenné válik, a könyveket akkor is érdemes elolvasni, mert azok sokkal jobbak. És most már egyszer tényleg el fogom őket olvasni, csak nem tudom, mikor.

Amúgy írtam, ugye, hogy nem tudom, hogy ma vagy vasárnap leszek-e szabin. Ez azért volt, mert kértem Paola-t, hogy miután (végre valahára jól) kiállították nekem a levelet, amivel igazolhatom, hogy ott dolgozom és, hogy itt lakom, tegye át a szabadnapomat hétköznapra, hogy el tudjak menni a bankba. Ez meg is történt.
De gyerekek, hogy ennek miért kell ilyen macerásnak lennie?

Eddig ugye az volt a baj, hogy nem volt rajta a címem, meg a teljes nevem a papíron. Ez már asszem a negyedik levél, amit kiállított nekem a Hotelcare, és, amin végre minden rajta volt úgy, ahogy kell. Így aztán, lelkemben kis rőzsedalokkal elbattyogtam ma a Lloyds Bankba.

AHOL közli velem a csávó, hogy jó ez a levél, csak NÉHÁNY módosítást kéne rajta végezni.

Ugyanis, az igazolást közvetlenül a banknak kell címezni és nem elég csak odaírni a címem, hanem elé kell írni, hogy "Igazoljuk, hogy XY itt és itt lakik..." Sőt, konkrétan, szerintem nekik egy olyan levél kellett volna, hogy

"Drága, egyetlen, kuncsaft-barát Lloyds Bank!

Én, a Hotelcare igazgatóhelyettese igazolom, hogy Zsófia az alábbi címen lakik. Én már jártam is ott, nagyon kellemes környék. Különösen tetszett a nappali elrendezése, bár a konyhában volt némi mosatlan edény..."

Vagy nem tudom... Mindegy. Szép mosolyogva megmondtam a srácnak, hogy akkor köszöntem szépen és átmentem a Bank of Scotland-be, egy sarokkal arrébb.

Érdekes módon, oda jó volt a papírom és fél órán belül lett is számlám. Ennyi. A Lloyds meg elmehet, ahova gondolom!
A lényeg, hogy a következő fizetésnapon (augusztus 16) végre megkapom az összes addigi pénzecskémet. Ami, ha továbbra is ennyit túlórázunk, nem is lesz igazán pénz"ecske" ;)

Befejezésül, itt is megragadnám az alkalmat, hogy eldicsekedjek a mai fő művemmel, az újonnan dekorált cipőmmel :)

Már a megvételekor elterveztem, hogy kicsit személyre szabom, de most végre időm és kedvem is lett hozzá. Meg filcem, miután vettem a Poundlandben. Meg rá is voltam szorítva, bizonyos mértékben, mert a kényelmes cipőm, amiben eddig mászkáltam, elkezdte megadni magát. Eddig sem volt éppen egy gyönyörűség, de tény és való, hogy órákig mászkálhattam benne, akkor sem volt semmi bajom. Úgyhogy munkába is mindig abban mentem. Kész felüdülés a nap végén visszavenni, miután 10 órát mászkáltam abban a hülye balerinában.
A héten viszont egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy valami zavar van a cipő Erejében. A talpa egy része leválni látszott. Másnap pedig le is vált. Ma vettem pillanatragasztót is és megcsináltam, de kérdéses, meddig húzza még, szóval bebiztosítottam magam egy B tervvel. Igaz, hogy ez nem olyan kényelmes, mert max egy óráig jó, de most már legalább rohadt jól néz ki XD
Igaz, okozott egy kis fejtörést, hogy hogyan is csináljam meg, hogy azért viszonylag egységes kinézete legyen. Annak ellenére, hogy tök más van írva mindkét cipőre. A laikusoknak elmagyaráznám gyorsan a felépítést, ha már ennyit gondolkodtam rajta:

• A cipő nyelvén van a csapat neve, gondolom ez azért nem meglepő.
• A hátulján, felül van a rajongótábor neve.
• Alatta a csapat tagjainak a neve, kivéve, akié nem. A SHINee-nál ez kiegészült a becenevükkel, mert nem tudtam mást kitalálni, miután a 2PMnek van egy csomó szlogenje meg jelmondata meg mindene, ezért valamit hozzájuk is írnom kellett.
• A nevek alá került a csatakiáltás. Egyébként vicces, hogy ezeket a mondatokat, neveket, szavakat álmomból felkeltve is le tudom írni, de a biztonság kedvéért azért mindent leírtam magamnak külön papírra, hogy biztos ne tévesszem el.
• És, mivel az a fekete csík a talp részen nagyon olyan volt, mint amire még írni kellene valamit, ezért oda is alkottam még. A 2PM-nél szerencsére, mint mondtam, pont elég jelmondatból válogathattam, úgyhogy oda is került egy, a másik cipőn pedig a srácok személyes emot iconjai láthatóak.
• A cipő orrára pedig - bár mindig hangoztatom, hogy az egész bagázst egyformán szeretem, azért mindig van egy valaki, aki, ha csak egy hajszálnyival is, de a többiek felett van - a kedvenceim neve került. Bár ez is max annak okozott meglepetést, aki nem tudta elolvasni XD És Khun nevét juszt is thai jelekkel írtam, ezzel is tiltakozva az ellen, hogy mindenki rosszul ejti ki.

Jajj, erről jut eszembe (aztán most már tényleg elköszönök), hogy a múlt héten olyat mondott a managerem, Silvia, hogy azt hittem ott helyben leülök XD
Igyekszem szó szerint idézni:
"Sofia, your rooms are very nice and your bathrooms are always so shiny... Oh, and I've got your letter, can you come to my office to take it at around 2pm?"

Hát komoly, majdnem a plafonig ugrottam ;)

Update:

Ma (és ez már tényleg ma volt) megkaptam a csekkemet az első fizummal. Igaz ez csak az első három napomat fedi le, mert akkor volt a bérszámfejtés, de a repjegy legalább megvan belőle :)